Fekvése
A Pannonhalmától kelet-délkeletre elterülő síkságon, Győrtől 23 km-re lévő község. Megközelíthető a Győr-Tápszentmiklós mellékúton, illetve Mezőörs felől a Pannonhalmára vezető úton. Autóbusz forgalma sűrűnek mondható. A legközelebbi vasútállomás Pannonhalmán illetve Győrben található. A Sokorói-dombságban, útkereszteződésben települt, fésűs beépítésű falu.

Története
Szent István 1001. évi keltezésű oklevelében említi Chimudi névalakban, mint Szent Benedek-rendnek adott birtokot. 1250-ben Szent László szabadalomlevelében Hymud alias Nelka alakban említi, ettől kezdve a pannonhalmi apátság birtoka. Albeusnak többször említett jegyzékében vagy Hymudnak vagy pedig Nelkának van megemlítve. A település akkoriban 193 házból illetőleg telekből állott. Ebből: 20 házban lovas jobbágyok, az udvarnokok 56 ház-ban éltek, a szakácsok 16 házat, a szűcsök és az esztergályosok 6 házat laktak, a mosók három házat, a tárnokok hét házat a sütők 9 házat népesítettek be. A méhsör készítők 10 háza, 23 itt tartózkodó kovácsa, és a kerékgyártók szállásai egészítették ki a települést. Később a falu egyik részének urai a gróf Esterházyak lettek, másik része a gróf Cseszneky család és köznemesek birtoka volt. Később a török területek közé tartozott. 1627-ben a lakosok a törökök zaklatásai elől szétfutottak, néptelenül hagyva falut, s csak többszöri benépesítési kísérlet után 1680 után kezdtek visszatelepülni. A szőlőművelők mellett a pannonhalmi apátságot kiszolgáló iparosok lakták a helységet. A község a török uralom után véglegesen visszakerül a bencés rend tulajdonába. A községet 1873-ban kolerajárvány tizedeli meg. Az 1930-as években a község a pázmándfalui körjegyzőséghez tartozott.

Népessége, amely 1949-ben még 824 fő volt. Napjainkra, a felére csökkent. A település Győrhöz, részben Pannonhalmához vonzódik. Aktív keresőinek kétharmada eljáró. Szükséges a település népesség megtartó képességének növelése. Aktív keresőinek kétharmada eljáró, melynek nagy része Győrben talál munkát. Az alapvetően mezőgazdasági gazdálkodású falu igen hátrányos helyzetű a demográfiai mutatói alapján. A legfontosabb gazdasági egysége a „Virágzó” Termelőszövetkezet, amely 1959-ben alakult, 1969-ben egyesült a pannonhalmival, de 1991-től újra önálló lett.

A településnek önálló önkormányzata van. A hatósági munkát több év önállóság után ismételten a szomszédos faluval közös körjegyzőség látja el, melynek a központja Pázmándfalun van. A községben óvoda, általános iskola alsó tagozata és a vegyesbolt szolgálja a lakosságot. A Páskom Kulturális Egyesület 1995-ben alakult az akkor már öt éve működő tánccsoportból felkérés alapján. Emellett népi színjátszással is foglalkoztak, nemcsak a saját örömük, hanem a falu szórakoztatására is, hisz ennek a tevékenységnek nagy múltja van Nyalkán. 1992-ben alakult meg a gyermek tánccsoport, amely kezdetben 15 főt számlált. A megnövekedett létszám és a korkülönbség miatt 1993 óta két csoportra oszlottak. 1994-től az óvodában kezdődött el a néptánc oktatása. Az iskola keretein belül működik egy szövőszakkör is.

Győrhöz közeli távolsága, illetve viszonylagos “elzártsága”, a csendet, a jó levegőt a hamisítatlan falusias életmódot tükröző kistelepülés.

Nevezetességei
A rk. templom
• Római katolikus templom Főutcája kibővültében áll. Barokk épület, a XVIII. századi része az 1872-es újjáépítése-kor kereszthajós lett. Berendezése három darab empire stílusú, vörös márvány oltár, melynek szobordíszei Jézust és az evangélistákat ábrázolják. Szent Imre oltárának képei Franz Ottó Hyeronym alkotásai. A főoltárt még négy szobor díszíti, s a főoltárkép Szűz Mária születését ábrázolja. Az orgona és gyóntatószék klasszicizáló stílusú.

• Népi építészetű lakóházak A községben romos állapotú és szépen felújított épületek is vannak. Ezek megtalálhatók a Kossuth Lajos u. 62. és 69. valamint az Arany János u. 4. szám alatt a Pannonhalmára vezető úton.